szászok földje: az Erdélybe letelepített →szászoknak adományozott területek gyűjtőneve. - 3 egység alkotta: a székekre osztott →Királyföld, →Beszterce vidék és →Brassó vidék. Az egész 11 területi törvényhatóságot (szék, vidék) és 7 sz. kir. várost (Beszterce, Brassó, Medgyes, Segesvár, Szászsebes, Szászváros, Szeben) foglalt magában. Míg a m. vm-k és székely székek közvetlenül a közp. kormányszék alatt állottak, a szász székek és vidékek fölött a →szebeni gróf állt. - 1. Királyföld 9 székre (septem et duae sedes) oszlott. A legrégebben telepített Altland 4 széket foglalt magába: Szeben szék ter-e nem képezett összefüggő egészet; a →Szelistye fiókszéket (Szelistye, Vále, Tiliska, Guraró, Gális, Szibiel községek) és a talmácsi fiókszéket (uradalmat, Boica, Nagytalmács, Kistalmács, Alsósebes, Felsősebes, Porcsesd és Rakovica helységekkel, →Talmács szék) magába foglaló főtömbön kívül több, más törv-hatóságok ter-ébe zárt különálló darabja is volt, sőt Omlás közs. csak Szelistye fiókszék ter-én át érintkezhetett a szék többi községével. Szecsel helység kisebb része Alsó-Fehér vm-hez tartozott. A szék ter-ének ez a fő darabja lett az 1876-i →vármegyerendezéskor szervezett →Szeben vármegye gerince.- Szeben szék különálló darabjai: Hortobágyfalva, Szeben város birtoka, 1848 előtt →Felső-Fehér vármegyéhez, 1876: Szeben vm-hez került. Kerc, Szeben város birtoka, 1876 előtt →Fogaras vidékhez csatolták, 1876: →Fogaras vármegyébe osztották. Kolun és Földvár, 1876 előtt Felső-Fehér vm. hatósága alá, 1876: Fogaras vm-hez csatolták. Apátfalva 1876 előtt →Újegyház székhez került, 1876: →Nagy-Küküllő vármegye része lett. A →Kőhalom szék és →Segesvár székek közötti Mesét, Szászkeresztúrt és Miklóstelkét 1876: Nagy-Küküllő vm-hez csatolták. - A →Medgyes szék és →Küküllő vármegye közé ékelt Nagy- és Kisekemezőt már 1876 előtt Medgyes szék bekebelezte, 1876: →Kis-Küküllő vármegyéhez kerültek. A Küküllő vm. ter-ektől körülvett és csak részben Szeben székhez tartozó Balkacs és Zsidve még 1876 előtt egészen Küküllő vm. hatósága alá jutott, 1876: Kis-Küküllő vm. része lett. Nagyszeben sz. kir. város 1870-ig önálló törv-hatóság volt, önállóságát 1850-60: az önkényuralom éveiben is megtarthatta. - →Nagysink széket 1876: az újonnan szervezett Nagy-Küküllő vm-be kebelezték. - Kőhalom szék (a fejedelemség korában a neve: Kosd szék; amit a szász ev. egyh. e szék nagyobb részét felölelő káptalanja őrzött meg) - az Udvarhely vm-hez csatolt Daróc és a Felső-Fehér vm-vel közös Zsombor kivételével - 1876: az újonnan szervezett Nagy-Küküllő vm. része lett. - Újegyház szék (Alcina széknek is nevezték) nagyobb részét 1876: Szeben vm-be osztották, a különálló, Medgyes és Nagysink székek közé ékelt darabját Magaré és Apátfalva községekkel 1876: Nagy-Küküllő vm-hez csatolták. Apátfalva eredetileg Szeben székhez tartozott, csak 1860 után került Újegyház székhez. - Az Erdőaljához (Unterwald) tartozott 3 szék: Szászsebes széket 1876: az újonnan szervezett Szeben vm-be sorolták, Szászsebes sz. kir. város önállóságát 1870: megszüntették. - Szászváros széket 1876: →Hunyad vármegyébe tagolták; Kudsir községe, 1771-1851: az erdélyi határőrvidék I. oláh ezredéhez tartozott. Szászváros sz. kir. város önálló törv-hatóságát 1870: megszüntették. - Szerdahely széket 1876: Szeben vm-be osztották. - A Borvidéket (Weinland) 2 szék alkotta: Medgyes szék, mely a hajdan önálló →Selyk szék ter-ét is birtokolta. A minden oldalról Küküllő vm. ter-ektől körülvett községei, Szászbogács és Kőrös földrajzilag különálló szigetet képezett, 1860: az önkényuralom bukása után, Medgyes székkel egyesültek; a korábban Szeben székhez tartozott, de Medgyes szék és Küküllő vm. közé ékelt Nagy- és Kisekemező közs-ek 1876: a szék ter-ének a Nagy-Küküllő balpartján fekvő nagyobb részét az újonnan szervezett Nagy-Küküllő vm-hez csatolták, míg a Nagy-Küküllő jobbpartján fekvő ter-eiket Kis-Küküllő vm-be osztották. Medgyes sz. kir. város önállóságát 1870: megszüntették. - Segesvár szék földrajzilag összefüggő ter-ébe messze belenyúltak Felső-Fehér vm-hez és Szeben székhez tartozott részek. 1876: Erked és Bene közs-ét, Udvarhely vm-hez, a szék többi részét Nagy-Küküllő vm-hez csatolták. Segesvár sz. kir. város 1870-ig önálló törv-hatóság volt. - 2. Beszterce vidék a szász ter-ek közt eredetileg a legnagyobb kiterjedésű, 2 részből állott. 8 községét →Doboka vármegye választotta el a vidék többi részeitől. Két ter-re oszlott: szász v. besztercei ill. az oláh, másképp naszódira. A vidék É-i nagyobb darabjának az Ilva torkolatán alul a Nagy-Szamos jobbpartján fekvő része, valamint a dobokaitól D-re fekvő községek tartoztak a szász ker-hez. 1762-66: az egész naszódi ker-et az akkor szervezett erdélyi határőrvidékhez osztották; 1784: a borgói uradalmat is hozzácsatolták. Ez a ter. lett a II. oláh ezred községeiből alkotott →Naszód vidék gerincévé. - 1876: Beszterce vidéke egész ter-ét a határőrvidékhez, ill. Naszód vidékhez csatolt részeket is, a közbeeső →Belső-Szolnok vármegyei és →Doboka vármegyei részekkel együtt az újonnan szervezett →Beszterce-Naszód vármegyébe kebelezték. Beszterce sz. kir. város 1870-ig önálló törv-hatóság volt. - 3. Brassó vidék. 1860 után több községe (Vledény, Szúnyogszék, Zernest) és a törcsvári uradalom átkerült Fogaras vidékhez s ezzel együtt 1876: Fogaras vm-be, míg a vidék többi részét 1876: Brassó vm-be kebelezték. Brassó sz. kir. város önállóságát 1870: megszüntették. - A ~nek lakossága 1829: 412.991 fő (Erdély 1.860.401 lakójának 22,2 %-a) - ebből 1318 pap (58 r.k., 96 g.k. , 334 g.kel., 540 prot.), 607 honorácior, 38.260 polgár, 372.806 paraszt. - 1843: a ~n volt a 223 erdélyi r.k. isk-ból 22 (9,9%), a 1131 prot. isk-ból 347 (30,7%), a 286 g.kel. isk-ból 182 (63,6%). Erdélyben ekkor a 145.146 iskolaköteles gyermekből 61.697 gyerek járt isk-ba (42,5%), a tankötelesekből 31.889 (21,97%), a ~nek isk-ba járó gyermekeinek 51,68 %-a. 1847: önkormányzatai révén egy sz. kir. városra 47, egy mezővárosra 16 falu (a magyarok földjén 520 ill. 52, a székelyek földjén 488 ill. 50 falu) jutott. 88

Kőváry 1847. I:172, 202. - Kis 1900. - Neugeboren 1913. - Edelényi-Szabó 1928:689.